Maghiara

Detta rövid története

– Arheológiai kutatások alapján megállapitható, hogy e település már a csiszolt kõkorszak óta létezik és természetes módon fejlõdött a többi történelmi korszak alatt ( bronz kor. dák római kor és népvandorlások kora).

– Kr.e. a második században a Burebista birodalom része.

– 101/271 A római birodalom kiterjed erre a vidékre is. Némely történész szerint ez idõ alatt a települést Colonia Malva néven emlitik, ami már városra utal.

– 1332 – Opatita elsõ irásos emlitése.

– 1360 – Detta elsõ irásos emlitése DÉD néven. ( Aminek jelentése Ó, vagyisvalami régi. Pl Ómama, Dédmama, Dédi stb).

– 1411 és 1427 – Detta már mindenhol úgy szerepel mint Déd, vagy Kis Déd.

– A XIV század végén kezdõdtek a török betörések a Bánság területére. 1552 ben teljese elfoglalták és török uralom alatt maradt 1718 ig. A török uralom nem hagyott régészeti szempontból semmi emlitésre méltót a városban és környékén.

– 1446 – Detta az iratokban úgy szerepel mint Jobágyi Mlatko Nicola tulajdona, de már 1496 ban átmegy Csáki Mihaly tulajdonába.

– 1597 – Báthory Zsigmond fejedelem a települést Marnachovit Györgynek adományozza.

– 1716 – Az osztrák birodalom hadserege felszabaditja Temesvárt a török uralom alól.

– 1718 – A Bánság osztrák provincia lesz.Detta elõször Csák ( Csákova ) , majd Temes körzethez tartozik.

– 1720-21 – Elkezdõdik a németek betelepitése a város mai területére , jórészt Bajororszagbol , Alszáciából és Lorenából.

– A XVII században, a massziv betelepités eredmenyeként megváltozik a vidék etnikai összetétele.

– 1724 – Megváltozik a település elnevezése is. Az addigi DÉD vagy KIS DÉD GHEDU helyét a DETTA veszi át.Ugyanebben az évben felépül az elsõ római katolikus templom és 1725 tõl megkezdédik a keresztelések, elhalálozasok es házasságkötések hivatalos nyilvántartása a katolikus egyháznál .

– 1733 – Klaudius Florimund de Mercy gróf különleges hozzájárulásával elkezdõdik a vidék helyreállitása és fejlödése ( új utak épitése, mocsaras területek lecsapolása, a Temes és Bega folyók vizhozamának szabályozása).

– 1727 – Az elsõ iskola megalapitása Dettán, német nyelven.

– 1763 – Olasz és német kolóniák létrehozása összesen 21 család .

– 1777 – A Bánság elsõ dokumentált népszámlálása, amelyben az alábbi adatok szzerepelnek: 43.2ö1 német, 181.639 román, 78.780 szerb és mág magyarok, bolgárok, horvátok, zsidük, cigányok és mások.

– 1810 – A XIX. Szazad végéigelért mezõgazdasági, kereskedelmi, állattartási és kisipari eredményei miatt I.Ferencz osztrák császár Dettát mezõ-városi rangra emeli.

– 1830 – létrejön az elsö önálló Posta Hivatal

– 1832-1836 – között erõs pestisjárvány pusztit, befolyásolva a közösség életét.

– 1858 – Felavatják a Temesvár-Mórasztamora-Zsám vonal vasúti forgalmát Dettai megállóval.

– 1867 – Az Osztrák Magyar birodalom átszervezésével a Bánsági Magyarország szerves részévé válik.Deta azonban mint sok más bánsági település megõrzi német jellegét.

– 1874 – Megalaaakul a város önkéntes tûzoltó alakulata.

– 1880 – Megjelenik az elsõ helyi újság (német nyelven) a Dettaer Zeitung.

– 1890 – Dettának 3.552 lakósa van és a vidék köszpontjává válik.

– 1900 – Az új (ma is látezõ) római katolikus templom felszentelése

– 1913 – Detta Vármegye hivatalos népszámlálási adatai; Népesség összesen: 28.495 lakos, amibõl 5.722 magyar. 9.146 német, 579 szlovák, 9.701 román, 38 horvát, 1.943 szerb,, 1.366 más nemzetiségû ( megj. bolgár). Vallásunk szerint római katolikus 13.160, lutheránus 2.433, református 770, görög katolikus 87, ortodox 11.751, szídó 280.

– 1914 – 1918 – Több mint 200 dettai lakósveszti életét az elsõ világégés alatt.

– 1918-1919 – A települést megszállja a szerb hadsereg.

– Az 1918 december 1- i Nagy Egyesülésmután Detta egy új fejlödésen megy át minden téren, különösen az ipar területén ami a népesség felduzzadásához vezetett. Ugyanakkor különleges fejlödésen ment át a tanítás, a kultura és a sport mozgalom is.

– 1919 – A Trianoni egyezmény hatására a Bánság egy része – beleártve Dettát – a Román Királyság szerves része lesz.

– 1924 – A dettai Reál Liceum létrehozása.

– 1925 – A” Prohászka Fafeldolgozó Ipar és Furnír Gyár Részvénytársaság” megalakulása, amínek fontos szerepe vana helység gazdasági társadalmi fejlõdésben. Ma a PLAPAF S. A. elnevezést viseli.

– 1945 – Januárban elkezdõdik a németajkuak Oroszországba való deportálása „átépítés” céljából.

– 1948 – Ramneantu professzor jóvoltábol létrejön a három részleggel rendelkezõ korház. Helyet kap benne a szûlészet, a gyermek gyógyászat és a fertõzõ betegségek részlege. Ugyanakkor megalakul a Poliklinika, a közfürdö, az iskolai étkezde valamint a felnõttek étkezdéje.

– 1951 – Elkezd0dik a németek,, szerbek, magyarok és beszárábiaiak ( 194ö óta éltek menekültekként a Bánságban) deportálása a Baragánba, a titoizmus megfékezése eredményeként.

– 1958 – Ism;t megalakul a Real Liceum és egyesitik a három iskolát (a roman, námet, és Magyar tannyelvû iskolákat).

– 1962 – Megalakul a dettai Elméleti Líceum.

– 1968 – Románia területi közigazgatási újrafelosztása következményeként Dettát harmadik alkalommal is városi rangra emelik.

– 1969 – A vároi korház átköltözik a Detta- i Körzet volt székhelyére.

– 1989 – December 22 antikommunista tüntetés Temesváron, a kommunizmus bukása Romániában.

– 1999 – „Megnytja” kapuit a S.C. EYBL S.R.L. közepes vállalkozás textíl profillal, amelyet Kelet Európa egyik legmodernebb vállalkozasának tartanak.

– 2000-2005 – A román társadalomhoz hasonlóana Detta gazdasági és társadalmi helyzete is egy dínamíkus fejlõdést ismer meg.